Barkai búcsú – 2017. július 15-16.

Barka a Mária-tisztelethez kötődő búcsújáróhely, melynek jogállását XIII. Kelemen pápa egy 1759-ben kiadott oklevélben elismer. Valassik János akkori plébános az ezt megelőző esztendőben, azaz 1758. ban, megalapítja a Kármel-hegyi Boldogasszony Skapulárés Társulatot. A társulat megalapításának alapjául a Jan Kutcha által Barkának adományozott és ma is ott látható oltárkép ábrázolása szolgál, melyen Stock Szent Simon remete átveszi a szent vállruhát, skapulárét a Szűzanyától.
A Barkai Búcsú 2012. óta szerepel Rendünk állandó programjai között.
Ebben az esztendőben, mely a Barkai Búcsú a 258. alkalma, Rendünket hat lovagtársunk képviselte.
A 11 órai szentmisét Rákai Gábor püspöki helynök celebrálta, aki Tornaljáról érkezett.  Eigel Gábor Barka plébánosa, ez év májusában tartotta aranymiséjét. Márton Áron megyéspüspök szentelte pappá 1967. április 2-án Gyulafehérváron. Gábor atya a maga közvetlenségével fogadta a rendi delegációt!
Barkán felül a Felvidék számos látnivalóval szolgálhat a zarándokoknak, melyből érdemes néhányat a búcsúba vezető úton meglátogatni. Ezekből kettőt, azaz a füleki várat és a szilicei jégbarlangot mi is felkerestük. Egy éjszakás szállásunk Berzétén volt.  Berzétét azért említem meg külön, mert egyrészt Mudi Róbert ref. lelkipásztor régi jó barátom, másrészt a szállásunkként szolgáló, de még funkcionálisan nem működő árvaház rendkívül szép környezetben van, a környék számtalan látnivalóval, kirándulási lehetőséggel szolgál, de nem utolsó sorban, az itt megszálló vendég a szállásának összegével az árvaház működését, mihamarabbi befejezését támogatja!
A búcsú alapjául szolgáló hivatalos história a következő képpen szól:
A Barkával szomszédos Lucskán élt mélyen vallásos ember, Ján Kuchta, akinek három fia volt. Közülük kettő Rómában tanult teológiát, a harmadik pedig otthon feküdt lebénulva. Ján Kuchta az egyik esti imája közben azt a sugalmazást kapta, hogy utazzon Itáliába. Ő azon nyomban útnak is indult és Lovernato-n (15. sz. Mária tiszteletére szentelt templom) keresztül Rómába érve a Kármel-hegyi Szűz Mária képe elött imádkozott. Imádsága közben egy festő felajánlotta, hogy megfesti ezt a képet számára. Amikor a festő befejezte a munkáját, Ján Kuchta gyalogosan elindult hazafelé a képpel. A negyvenedik napon a Szádelõi-völgyön keresztül érkezett Barkára. Itt melegség töltötte el, és hálát adott Istennek, hogy erőt adott Szűz Mária kérésének teljesítéséhez. Majd felért a domb tetejére, és megpillantotta a barkai templomot, lehajolt és megcsókolta a földet. Ekkor a templom harangjai is megszólaltak. (Később ezen a helyen kápolnát építettek, amely a mai napig ott áll.) Eközben a béna fia otthon meggyógyult,
és arra kérte édesanyját, menjenek Barkába Szűz Mária elé, aki édesapjával jön oda. Az anya látva, hogy fia meggyógyult, elindult vele Barkába. Eközben szóltak a harangok. Megérkezett a faluba a felismerhetetlenségig lesoványodott Ján Kuchta is a képpel, melyet a templom oltárára helyezett. A templomban találkozott feleségével és a
felgyógyult fiával, és együtt adtak hálát Istennek a segítségéért, és Szűz Máriának a jóságáért. Ján Kuchta a templomnak ajándékozta a képet.
Ennek a történetnek  gyorsan terjedt a híre. Így jött létre a barkai búcsú, mely a Felvidék egyik legismertebb Mária tiszteletére létrejött búcsújáró helye!unnamed

  • Barkai búcsú csoportkép 2017. július 15 - 16.



Comments are closed.