|
|
|||
| I. fejezet: A Rend és jellege II. fejezet: A Rend tagjai III. fejezet: A Rend kormányzása és szervezete IV. fejezet: A Lovagrend ünnepei, ceremóniái, jelvényei V. fejezet: Zárórendelkezések A Szent István Lovagrend Katolikus Osztályának szabályzata A Szent István Lovagrend Protestáns Osztályának szabályzata Függelék |
|||
| Az Alapokmány I. fejezet A Rend és jellege 1.§.a) A Szent István Lovagrend szellemi és történelmi elôdjének a Szent István király által alapított jeruzsálemi és esztergomi – valamint római, ravennai és konstantinápolyi – zarándok és ispotályos házak “Kereszteseit” tekinti, akik II. Géza királyunk akarata és III. Sándor pápa szentszéki elfogadása szerint lovagrenddé váltak. A Lovagrend a rászorulókat, zarándokokat segítô és betegápoló tevékenysége mellett a kereszténység védelmében katonailag is részt vett. Jeruzsálem végleges eleste után működésének központja Esztergom lett (1.sz. függelék.), s mindenkor Szent Ágoston reguláját követte.b) Az elôdök önhibáján kívüli okokból elôállott hosszú, kényszerű működés-szüne-telésére tekintettel a jelenlegi Szent István Lovagrend az eredeti szellemiségének folytatója. 2.§.a) Ezért az egyházi hatóság engedélye folytán a Szent István Lovagrend használja a Cruciferi Sancti Stephani Regis, továbbá a Szent István (Keresztes) Lovagrend, az Esztergomi és Jeruzsálemi, Szent István Királyról nevezett ápoló és katonai Keresztes-Lovagrend, a Szent István Keresztesei, a Cruciferi Sancti Regis, a Stefanita Rend illetve a Stefaniták elnevezést is. b) A Szent István Lovagrend (továbbiakban Lovagrend illetve Rend) mindenkori címe a 2.sz. függelékben található; székhelye mindenkor az Esztergom-Budapesti Római Katolikus Fôegyházmegye területére esik, Esztergomban vagy Budán (lehetôleg Buda Várában) található. 3.§.a) A Lovagrendnek eredetébôl adódóan az általános lovagi erények magas fokú gyakorlása mellett meg kell felelni a Szent István Király Intelmeiben (Kr.u. 1015) foglalt, az erények gyakorlására vonatkozó követelményeknek is. Ezekbôl következôen a Szent István Lovagrend minden rendű és rangú tagjai, lovagjai keresztények és magas fokon kell gyakorolják: mindenek elôtt a SZERETET, majd a HIT és aREMÉNY, és a BÖLCSESSÉG, a BÁTORSÁG, a TÜRELEM, az IGAZSÁGOSSÁG,valamint a BECSÜLET, a SZELÍDSÉG, a JÓINDULAT, azIRGALMASSÁG, a MÉRTÉKLETESSÉG és a SZEMÉRMESSÉG erényeit.A Lovagrend minden rendű és rangú tagjának önkéntes alapon tett vállalással és folyamatos igyekezettel kötelessége az Úr akaratának alázatos betöltése, a felsorolt erények keresztényi gyakorlása, a kereszténység védelme, a tisztesség, a magyarság és a társadalom szolgálata, így felelve meg a tisztaság, a szegénység, az engedelmesség, a Hit és az Egyház védelme evangéliumi eszményének. b) A Lovagrend meg kell feleljen Szent István Király azon kívánalmának is, hogy:“… minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gôg és a gyűlölség.”Ezekre és a magyar kereszténység történelmi alakulására tekintettel a Szent István Lovagrend a jelenkori működése során is az Árpádok idejébôl és a Szentszéktôl eredô katolikus gyökerekre alapoz a katolikusok mellett református és evangelikus keresztényeket is magába foglalva. Nem ismer és nem ismerhet semmiféle származási kirekesztést. Ugyancsak az ôsi magyar gyökerekre tekintettel nem tehet különbséget megítélés és lehetôségek tekintetében férfi és nô között. Egyként nagy értékű erénynek ismeri el az önmegtartóztató életet és a valóban keresztény házasságot. 4.§.a) A Lovagrend önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezô, a Katolikus Egyház jogrendjében tevékenykedô egyházi jogi személy(egyházi magántársulás) a jelen Alapokmányban meghatározottak elérése illetve művelése érdekében. Gyakorlati céljai megvalósítása érdekében világi jogi személyiséggel is rendelkezhet, amely esetben a világi jogi személyiségbôl fakadó jogok és kötelességek minden körülmények között csak az egyházi jogi személyiségbôl fakadó jogok és kötelességek keretei között, azoknak alárendelve értelmezhetôk illetve gyakorolhatók. b) A Lovagrend kiemelt célja a III. Sándor pápa által a Szentszék részérôl adott, majd 1187-ben III. Orbán pápa által megújított elismerés (1.sz. függelék) megújítása. Ezen remélt cél elérésekor az Alapokmányt az elismerésnek megfelelôen kell módosítani.c) A Lovagrend Fôvédnöke és az egyházi fôhatósági jogok gyakorlója: ESZTERGOM ÉRSEKE.d) A Szent István Lovagrend katolikus tagjait a Katolikus Osztály foglalja magába. A Lovagrend életében és munkájában résztvevô, azt segítô esetleges református és evangelikus tagokat a Protestáns Osztály tömöríti. 5.§.a) A Lovagrend célja – az évszázados hagyományok szerint – a működô jeruzsálemi eredetű keresztény lovagrendekkel együttműködésben és egymagában is ISTEN DICSÔSÉGÉNEK elômozdítása tagjai életén keresztül, A HITNEK és az EGYETEMES KERESZTÉNYSÉGNEK, valamint a MAGYARSÁGNAK (Szent István király nemzeté-nek) és egyes nem magyar tagjai saját NEMZETEINEK tett szolgálattal és felebaráti segítségnyújtással. b) A mi URUNK JÉZUS KRISZTUS isteni parancsaihoz és tanácsaihoz híven, az Egyház tanításától vezérelve a Lovagrend terjeszti és erôsíti a szeretet és a testvériség keresztény erényeit, gyakorolja az irgalmasság cselekedeteit, különösen a betegek, a vándorok, a zarándokok, a menekültek, a bujdosók, a száműzöttek, az elhagyottak, a szegények segítésével, gondoskodva lelki felemelésükről, megerősítve Istenbe vetett hitüket. A Rend keresztény misszióknak szenteli magát. c) A Lovagrend a rendkívüli csapások és a háborúk áldozatai megsegítését fontos feladatának tekinti. d) A Lovagrend a keresztény hit és erkölcs alapjain állva szolgálja a magyar nemzet és nem magyar tagjai saját nemzeteinek érdekeit, ápolja a történelmi tradíciókat azok igaz és tartós értékeit megôrzendô és folyamatosan munkálkodik a hányatott sors miatt csak részben ismert történelmi elôzmények minél teljesebb feltárásán. 6.§.a) A Lovagrend céljai megvalósítása érdekében adományokat gyűjt és elfogad, szellemieket és anyagiakat működtet a Hit szolgálatából és a lovagi erények gyakorlásából fakadó követelmények feltétlen érvényesülésének alárendelve.b) A Lovagrend anyaországa MAGYARORSZÁG (az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye), és különös figyelemmel fordul az ország mai határain kívül, a Kárpát-medencében illetve a világ más tájain élô magyarság felé. II. fejezet A Rend tagjai7.§.a) A Lovagrend tagjaitermészetes személyek. A rendtagságnak a XX. század végi indításnál (kezdetben) egyetlen általános szintje van, de ezt követôen lehetséges a teljes szerzetesi élet kialakulása a Renden belül.b) A Lovagrend tagjai részt vesznek a Lovagrend tevékenységében és a rendezvényein, utóbbiakon az Alapokmány 19.§-a megkötései szerint. c) A Lovagrend minden rendű és rangú tagja – felekezeti hovatartozástól függetlenül – teljes meggyôzôdéssel elfogadja Szent István Király és az Árpádok hagyatékát, óriási szellemi örökségét; tiszteli Szent István Királyt és részt vesz augusztus 20-i megünneplésében; a nem katolikus tagok is – a Szent Királyra is tekintettel – szeretettel elfogadjákJézus Krisztus Édesanyja, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletét; minden tag döntéseiben, életvitelében és a közéletben is szem elôtt tartja Szent István Király Intelmeit.d) A Lovagrendhez tartozáshoz a következô feltételek megléte illetve megtartása szükséges:- feddhetetlen előélet;- gyakorló keresztény életvitel, tisztességes, etikus magatartás; – nagykorúság, a Lovagrendhez tartozás önkéntes vállalása és akarása; – önkéntes segítőkészség és annak folyamatos gyakorlása; – a Lovagrendhez csatlakozási szándék kinyilvánítása után a Lovagrend rendelkezésére kell bocsájtani a 3.sz. függelékben felsorolt anyagokat és legalább 2 tag ajánlását.A Lovagrendhez tartozás nem ismer nembéli megkülönböztetést.Az előéleti és életviteli, magatartási feltételek megítélésénél részletesebben a következők a mérvadók: Köztörvényes szempontból a teljes feddhetetlenség. Különös esetben mérlegelhető a teljes megtérés, bűnbánat és az azóta másokért végzett áldozatos, vezeklő életvitel. A keresztény életvitel a Szeretet Parancsa, a Hegyi Beszéd boldogságai és a Tíz Parancsolat követelményei szerint. A jelentkezô minden lehetôségét felhasználja, hogy állapotbéli kötelezettségeinek eleget tegyen. Rendezett magánélet, ha házas a jelentkezô, egyházilag is rendezett, szeretetteljes házasság, egyébként is az egyházi elôírások szerinti rendezett életvitel. Az Igazságért kiállás, az áldozatvállalás, mindenféle ateizmus és a hitbéli tévelygések mindennapi elutasítása. Így kizáró ok a büntetettség, kivéve ha az a Hit vállalása, védelme illetve azt is magába foglaló politikai okok miatt szenvedtetett el, amikor is a büntetés különös érdem. Kizáró ok a felebaráti szeretet elleni tudatos vétség, az önzô életvitel. Kizáró ok a kereszténységet elutasító vagy azt valamilyen formában üldözô szervezetekben a korábbi és jelenlegi, tudatosan vállalt tagság, aminek megítélésénél is a megtérést és tartós áldozatos keresztény életet mérlegelni kell.A csatlakozási kérelmet a Nagymester bírálja el és döntésével szemben a NagyTanácshoz illetve végsô soron a Nagykáptalanhoz (a Lovagrendi Közgyűléshez) lehet fellebbezni a Nagymesteren keresztül, vagy a jelentkezô szándéka fenntartása esetén a Lovagrendbe felvételt ismételten is kérheti, mindösszesen legfeljebb három alkalommal. Kedvezô döntés esetén a csatlakozó “jelölt” lesz és megkezdôdik a kezdeti próba. e) Amennyiben a Lovagrend bármilyen rendű és rangú tagja a d) pontban foglaltaknak – az elôéletére vagy a Lovagrenden kívüli tevékenységére vonatkozóan – dokumentáltan nem felel meg, akkor automatikusan, minden szavazás vagy egyéb megfontolás nélkül a Lovagrendbôl kizártnak kell tekinteni. Az így kizáródottnak joga van a dokumentum(ok) valódiságát illetve a tartalom igazságát a Nagykáptalanhoz vagy az egyházi fôhatósághoz fordulva vitatni. f) A Katolikus és a Protestáns Osztály működését saját belsô szabályai rendezik, amelyek nem állnak ellentétben a Lovagrend Alapokmányával, azt kiegészítik. A Lovagrend minden tagja egyben valamelyik osztálynak is a tagja kell, hogy legyen. 8.§.a) A Lovagrend tagjai fokozatuknak megfelelô fogadalmat tesznek. A fogadalmak szövegét a Ceremóniális Alapokmány tartalmazza. Ez az időszak egyben a kezdeti próba ideje, s együttesen nem lehet 2 évnél rövidebb. Sikeres kezdeti próba esetén legalább a próba végére a jelölt el kell érje a tag státuszát és alkalmassá kell váljon a lovaggá avatásra. – Lovagi fokozatok: lovag, mester. c) A jelölt fokozat elnyerésének feltétele az elôzetesen támasztott és a fentiekben rögzített követelmények kielégítése. A rendi tagság feltétele ezen túlmenôen a próbaidô alatt tanúsított magatartás és kifejtett tevékenység kedvezô értékelése; az értékelést a Nagytanács végzi, a minôsítésrôl a Nagymester dönt. Hasonló értékelés után dönt a Nagymester a lovagi fokozat odaítélésérôl. Nagymesteri különleges megbízottat nagytanácsi egyetértéssel a Nagymester nevez ki. 10.§. A Lovagrend Fôvédnöke az egyházi fôhatósági jogkörén túlmenôen is felügyeli a Lovagrend és Osztályai elvi, erkölcsi, etikai működését, általános állapotát az illetô osztályok szabályai szerint; bármely és bármilyen szintű lovagrendi döntéshez észrevételt fűzhet, illetve indoklással annak a felülvizsgálatát kérheti, illetve indokolt esetben elrendelheti. A Fôvédnök a Lovagrend bármely rendezvényén részt vehet. A Rend kormányzása és szervezete 11.§. a) A Lovagrend LEGFELSÔBB SZERVE a Rendi Nagykáptalan, amely az összes lovagból, mesterbôl, a Nagymesterbôl és a Fôvédnökbôl áll. A Fôvédnök távolléte nem érinti a határozatképességet. A Nagykáptalan határozatképes, ha az összes jogosult 2/3-a és még egy fô jelen van. – Amennyiben a szabályosan összehívott Nagykáptalan nem határozatképes, akkor ismételten összehívható, s határozatképes, ha az összes jogosult fele jelen van. – Személyi kérdések tárgyalása esetén és idejére az érintettnek minôsülôk nem számítanak jogosultnak. b) Ha a Lovagrend lovagjainak a száma meghaladja a 100 fôt, akkor a Nagy-káptalan 2/3-os szavazattöbbséggel az a) pontban adott elôírást úgy módosíthatja, hogy a Nagykáptalan akkor meghatározandó elvek alapján választott delegátusokból, valamint a mesterekbôl, a Nagymesterbôl és a Fôvédnökbôl áll. c) A Nagykáptalan szükség szerint, de legalább 3 évente egy alkalommal ülésezik; 3 évente legalább egyszer felülvizsgálja a Lovagrend működését, értékeli a NagyTanács és a Nagymester munkáját, meghallgatja a Nagymester értékelését a Lovagrend állapotáról, valamint személyi javaslatokat tehet illetve végsô fellebbezéseket vitat meg és bírál el. A Fôvédnöknek joga van észrevételei megtételére, ha szükségesnek tartja. d) Amíg a Lovagrendben legitim – az egyház elvárásainak, elôírásainak is megfelelô – lovaggá avatás nem történik egyházi egyetértéssel, addig a Lovagrend csak megalakulónak minôsül és a Nagykáptalan a tagok és jelöltek együttesébôl áll, akik megfelelnek a 7.§.d) pontban foglaltaknak. Ezen idôszak alatt a NagyTanács és tagjai feladatait a Nagykáptalan által megbízott lovagrendi tagok látják el. Az elsô legitim lovaggá avatások után ez a 11.§.d) pont automatikusan érvényét veszti. b) A NagyTanács tagjait az elsô alkalommal (a 11.§.d) pontja érvényének megszűnésekor), az újrakezdés vagy késôbbi tartós működési szünetelés után elôször a szabályosan és legitim módon felavatott lovagok jelölik ki a funkciók ellátására. Ettôl eltekintve a NagyTanács tagjait az összes aktív mester 2/3-os állásfoglalással választja. Választásuk érvényes, ha az összes aktív mester 2/3-a jelen van, s a Nagymester megerôsítésével lép hatályba. Egyhangú állásfoglalásuk esetén a választást a Nagymesternek meg kell erôsítenie. A választással kapcsolatban a Fôvédnök észrevételt tehet, annak felülvizsgálatát kérheti. c) A mesterek bármikor kezdeményezhetik a NagyTanács kiegészítését. A Nagykáptalan a NagyTanács tagjaira a mestereknek javaslatot tehet és 75%+1 fô minôsített többségi állásfoglalással bármelyik nagytanácsi tagot vagy a teljes NagyTanácsot visszahívhatja. Teljes visszahívás esetén új NagyTanácsot a Nagykáptalan választ. A Nagykáptalan ezen rendkívüli határozatai esetén a fôvédnök egyetértését ki kell kérni, s annak hiányában a rendkívüli határozatot a Nagykáptalan újra vitassa meg az egyházi fôhatóság intencióit szem elôtt tartva. d) A NagyTanács tagjává választottság felülvizsgálatát bármelyik mester indoklással kérheti, a NagyTanács mesterei – az érintett személy kivételével – egyhangú állásfoglalással elrendelhetik. Az utóbbi esetben az indoklást is a Fôvédnöknek be kell nyújtani. e) A NagyTanács tagja egyben elnyeri a mester fokozatot. Ezen kívül a határozatképes NagyTanács egyhangú állásfoglalással (aktív) mester fokozatot adományozhat arra érdemes lovagnak. Ez a fokozat a jelen 12.§ b), c) és d) pontjaiban foglalt jogok gyakorlására is feljogosítja viselôjét. Az inaktív mester fokozat nem jogosít fel az említett jogok gyakorlására. 13.§.a) A Nagymester a Lovagrend feje, legfelsôbb vezetôje, vezére. b) A Nagymester mindenkor csak katolikus vallású lehet. 14.§. a) A Lovagrend NagyTanácsa a Nagymesteren kívül az alábbi Mester címet viselô személyekbôl áll: Fôtitkár Mester, Kancellár, Jogi Mester, Ceremónia Mester, Kincstárnok, Egyházügyi Követ, Ispotályos, Tájékoztatási Mester, a Nagytanács Jegyzôje. 15.§. A NagyTanács a Lovagrend tagjait delegálhatja. Speciális feladatokra a Nagymester különleges megbízottat küldhet ki a lovagok és a mesterek közül. 16.§.a) A Nagymester az Alapokmánynak, valamint a Nagykáptalan és a NagyTanács határozatainak megfelelôen – általában a mestereken keresztül – irányítja a Lovagrend működését: 17.§.a) A NagyTanács a Lovagrend fenntartási és működési érdekeinek megfelelôen ülésezik, de legalább évente egy alkalommal. 18.§. A Lovagrendben a kezdeti próba idejét (várományosi és tagi jelöltség együttes idejét) a Nagymester legfeljebb 2 évre rövidítheti. A felmentés megadását a NagyTanács legalább 2 tagja javasolhatja. Ezen döntések indoklását bármelyik lovag javaslatára a Nagykáptalan kérheti és a felmentést többségi szavazással megsemmisítheti. 19.§. A Lovagrend beiktatásai, rendezvényei, a Nagykáptalan és a NagyTanács ülései zártak. Ezeken a részvétel általános jogosultságait a 5.sz. függelék tartalmazza. 20.§. a) A Lovagrendben a személyi és vezetési jogi kérdéseket a Jogi Mesterből és két Prelátusból álló bizottság vizsgálja ki és tárja a Nagytanács elé. 21.§.a) A Lovagrend létrehozhat földrajzilag (vagy működési terület szerint) csoportot, amennyiben az adott területen legalább 3 tagja, közöttük legalább egy lelki vezetô katolikus pap működik. 22.§.a) A Lovagrendben tagdíj értelemszerűen nincs. 23.§.a) A Lovagrend tagságáról a Nagytanács Jegyzôje egyszerű nyílvántartást vezet. A tagok részletes adatnyílvántartását a Nagymester jóváhagyásával a Jegyzô hozza létre és kezeli. Az adatok kezelése során a személyi és polgári jogok nem sérülhetnek. 24.§. Az adományoknak és a Lovagrend anyagi javainak a Lovagrend céljai érdekében történô felhasználásáról illetve hasznosításáról, a Lovagrend gazdasági tevékenységérôl a Kincstárnok, akadályoztatása esetén a Fôtitkár Mester legalább évente egyszer a NagyTanácsnak – nagytanácsi ülésen szóban és írásban, vagy körlevélben – elszámol. A Teszi ünnepei, ceremóniái, jelvényei 25.§. a) A Lovagrend eszmeiségét “örökös tisztségviselôk“-höz történô szellemi kapcsolódással is kifejezi: – Az Uralkodó, Akihez a Lovagrend tartozik, a Magyarok Nagyasszonya, a Csillagoknak Királynéja, a Boldogságos Szent Szűz Mária. A kitüntetések odaítélésérôl a Nagytanács dönt legalább 2 mester, vagy a Nagymester javaslata alapján. Az Emlékjelvénynél nagyobb kitüntetés esetén a Nagytanács meghallgatja a Fôvédnök véleményét. 26.§. a) A Lovagrend fô ünnepe: augusztus 20. – Szent István Király ünnepe. b) Ezek mellett a Rend tagjai figyelemmel vannak a Lovagrend számára példaérté-kű személyek és a kereszténység, valamint a Rend számára fontos, nagy ünnepekre, különö-sen is a következôkre: a tordai Türelmi Törvény emléknapja (január 6.); Árpádházi Szent Margit ünnepe (január 18.); a Csíksomlyói Búcsú pünkösd szombatján; a Szent Jobb feltalálásának ünnepe (május 30.); Szent László, a Lovag-király ünnepe (június 27.), egyben javasolt ígérettételi, avatási alkalom; Szent Gellért hitvalló püspök ünnepe (szeptember 24.); a Rend Te Deum hálaadó szentmiséje az 1993. augusztus 20-i újraindulásért Magyarok Nagyasszonya napján (október 8.); Kapisztrán Szent János, a nándorfehérvári gyôzô ünnepe (október 23.); Szent Imre herceg, az ifjú és szűz seregvezér ünnepe (november 5.); Árpádházi Szent Erzsébet, a szegények segítôjének és Európa védôszentjének az ünnepe (november 19); Becket Szent Tamás ünnepe, javasolt ígérettételi, avatási alkalom (december 29.). Ezeken túlmenôen a Rend tagjai megemlékezhetnek az elôdök áldozatáról a muhi csata és a mohácsi vész, s a nemzetet ért csapásról a doni katasztrófa évfordulóján. Zárórendelkezések 27.§. a) A Szent István Lovagrend nem szüntethetô meg, de munkáját tartósan szüneteltetheti, ami az ideiglenes megszüntetéssel a rövid távú gyakorlatban azonos értelmű rendelkezés. 28.§. a) Az Alapokmány a Fôvédnök általi jóváhagyás után a deklarálás, datálás napján lép életbe a két Osztály szabályzatával együtt. ESZTERGOM és BUDA, 1993. ” július 30 ” Aláírók: Ferencz Csaba, Árva Vince OSP, Tasnádi Tamás, Varjú Imre pléb., dr. Valter Ferencné, Valter Ferenc, Ferenczné Árkos Ilona, Sára Ernô, Dr. Domokos Józsefné, v. Simon István, Dr. Gedey Károly, Dr. v. Domokos József valamint nyilatkozatban az akkor távol lévô Nagy Nóra. Dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úr elfogadta 1993. augusztus 20-án, Szent István Király ünnepén. Módosította dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úr [a 4.§. a) pontját] 1997. augusztus 11-én. Módosította dr. Erdô Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úr 2005. június 29-én. A Szent István Lovagrend Katolikus Osztályának szabályzata 1.§. A Katolikus Osztály jellege és székhelye a) A Katolikus Osztály a Szent István Lovagrend katolikus tagjaiból, lovagjaiból és mestereibôl áll. A Katolikus Osztály a Lovagrend Alapokmányának megfelelôen az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyében alakult, s megfelel a katolikus Egyházi Törvénykönyv elôírásainak. 2.§. Az Osztály vezetése a) A Katolikus Osztály egyházi felügyeleti szerve, fôhatósága ESZTERGOM ÉRSEKE, aki egyben a Lovagrend Fôvédnöke. 3.§. Az Osztály célkitűzései Az Osztály célkitűzései azonosak a Lovagrend célkitűzéseivel, amelyek a történelmi elôzményekben és az Alapokmányban találhatók. A célok nem változtathatók meg úgy, hogy azok a Katolikus Egyház céljaival összeütközésbe kerüljenek. 4.§. Az Osztály tagjai a) Az Osztály tagjai a Lovagrend katolikus tagjai, lovagjai és mesterei, továbbá jelöltként részt vehetnek az Osztály tevékenységében a Lovagrend katolikus várományosai. Az Osztály tagjai a Lovagrend NagyTanácsa újraválasztása, mesteri és nagymesteri jelölés illetve bizalom megvonás, továbbá magas lovagrendi kitüntetés kérdésében kérik egyházi fôhatóságuk tanácsát. 6. §. Minden más kérdésben a Lovagrend Alapokmányában foglaltak kiegészítés nélkül érvényesek az Osztályra és tagjaira is. Az Osztály a Rend integráns része. 7.§. a) Az Osztály szabályzatán utólag olyan módosítást végrehajtani, ami a Lovagrend Alapokmányával ellenkezne, nem lehet, amennyiben az Alapokmány a saját 28.§-ában foglaltaknak maradéktalanul megfelel. A Szent István Lovagrend Protestáns Osztályának szabályzata 1.§. A Protestáns Osztály jellege és székhelye a) A Protestáns Osztály a Szent István Lovagrend református és evangelikus tagjaiból, lovagjaiból és mestereibôl áll. Megfelel az Alapokmányban foglalt követelményeknek illetve a saját egyházi közösségük törvényeiben a világi személyekre vonatkozó elôírásoknak. 2.§. Az Osztály vezetése A Protestáns Osztály felügyelô etikai vezetôje a Lovagrend református és evangelikus lelkész-tagjai közül megválasztott lelkész. 3.§. Az Osztály célkitűzései Az Osztály célkitűzései azonosak a Lovagrend célkitűzéseivel, amelyek a történelmi elôzményekben és az Alapokmányban találhatók. 4.§. Az Osztály tagjai a) Az Osztály tagjai a Lovagrend református és evangelikus tagjai, lovagjai és mesterei, továbbá jelöltként részt vehetnek az Osztály tevékenységében a Lovagrend református és evangelikus várományosai. 5.§. Az Osztály tagjai a Lovagrend NagyTanácsa újraválasztása, mesteri és nagymesteri jelölés illetve bizalom megvonás, továbbá magas lovagrendi kitüntetés kérdésében kérik lelki vezetôjük tanácsát. 6. §. Minden más kérdésben a Lovagrend Alapokmányában foglaltak kiegészítés nélkül érvényesek az Osztályra és tagjaira is. Az Osztály a Lovagrend integráns része. 7.§. a) Az Osztály szabályzatán utólag olyan módosítást végrehajtani, ami a Lovagrend Alapokmányával ellenkezne, nem lehet, amennyiben az Alapokmány a saját 28.§-ában foglaltaknak maradéktalanul megfelel. 1.sz. függelék A Szent István Lovagrend elôzményei Szent István Király rendkívüli alakja mind alkotásaiban, mind tetteiben és rendelkezéseiben maradandóan átvilágít ezer éves történelmünkön, s különös jelentôséget kap újra Magyarország szuverenitása mintegy félezer év utáni helyreálltával. Apostol-királyunk alkotása a teljes megtérésünk Jézus Krisztus követésére, a keresztény magyar állam, alkotmányosságunk alapelemei és a magyar keresztény egyház kiépítése, a templomok és rendházak megépítése, az elsô egyházmegyék megalakítása, a szerzetesek behívása és önálló magyar alapítások. Az utolsó, nehéz ötszáz évben szuverenitásunk hiánya sok mindent megszakított, bár ezek emlékeik alapján feltárhatók és az értékek megôrzése, újraélesztése megmaradásunk feltételei közé tartozik. A magyar keresztény lovagság Szent István Királyhoz visszavezetô és mára nagyobbrészt feledett eredetére a legújabb történeti kutatások derítettek fényt. A keresztény lovagság magyar alapjait Szent István Király rakta le, művét a minden keresztény lovagok példája Szent László, a Lovagkirály folytatta, s a végsô lovagrenddé alakulás II. Géza királyunk, a második lovagkirály segítô közreműködésével és III. Sándor pápa, majd III. Orbán pápa ôszentsége jóváhagyásával történt meg. I. fejezet Szent István Király alapítása A Kr.u. elsô ezredforduló, az új évezred kezdete a Szent Földön keresztényüldözést, templomaink lerombolását, az iszlám fanatizmus tombolását hozta. E nehéz idôszak 1017-ben a szabad vallásgyakorlás biztosításával ért véget egy idôre. Ez idôtôl kezdve vált lehetôvé az elüldözött keresztények visszatérése, a templomok újjáépítése, zarándoklatok és ezek segítésére ispotályok és zarándokházak építése, fenntartása. Ez az idôszak a keresztény lovagrendek kialakulásának a kezdete(1,7). Az 1020-as években létesül az elsô zarándokház és ispotály Keresztelô Szent János tiszteletére Jeruzsálemben, amibôl a Szuverén Máltai (Johannita) Lovagrend nô ki; s 1027-tôl kezdôdik a Szent Sír templom újjáépítése kialakítva maga körül a Szent Sír Lovagrend alapjait. E templomépítési és újjáépítési mozgalom és a szentföldi zarándoklatok segítésének egyik meghatározó európai alakja Szent István, a magyarok királya. Munkáját mind a legendák és a fennmaradt okmányok, mind a történeti kutatások igazolják(1,2,3). Királyunk már 1017~1018-tól(2) megnyitja és biztosítja a hazánkon átvezetô zarándokutat nyugatról Jeruzsálem felé. Ehhez kapcsolódóan(1) Hainburgban és Esztergomban is zarándokház, ispotály nyílott. A Szent Király a zarándokok útját külföldön is megkönnyítendô (tudomásunk szerint(1,3)) még négy zarándokházat alapított. A római zarándokoknak Rómában és Ravennában, s a jeruzsálemi zarándokok részére Jeruzsálemben és Konstantinápolyban, bennük szerzetesi gyülekezettel. A zarándokok, Odilo clunyi apát levele(3) tanusága szerint, már a Király életében nagy elismeréssel méltatják az érdekükben kifejtett munkásságát. A zarándokházak és szerzetesközösségeik a késôbbiekben is léteznek, virágoznak, amire korai tanú a Nagylegenda(3), amely Szent István Király Szent László király uralkodása idején történt szentté avatására készült, s amelyben az alapítások virágzóként szerepelnek. Egyidejűleg a Szent Király más, nem magyar (nem saját) alapítások és szerzetesek hazai működését is pártolta. Azaz a kezdetektôl fogva jellemzô – és szükséges – volt a lovagrendekké fejlôdô nem-magyar és magyar alapítások egyidejű és kooperáló hazai (és nemzetközi) működése. Mai újraevangelizálásra szoruló Európánk és hazánk szükségletei sem kisebbek. Végül különös figyelmet érdemel, hogy mind Szent István Király, mind fia, Szent Imre herceg rendkívüli tiszteletben részesítette a kettôskeresztet. Errôl egyrészt korabeli krónikák is tanuskodnak(1), másrészt szimbólumainkban és jelvényeinkben a kettôskereszt megmaradt. II. Géza királyunkról is feljegyezték 1152-ben orosz krónikások, hogy a nyakában a Szent Kereszt egy forgácsát befoglaló, Szent István Királytól származó kettôskeresztet viselt. A kettôskereszt Szent István Király szentföldi (és görög) kapcsolatainak egy máig megmaradt, a magyarságtól már elszakíthatatlan emléke. II. fejezet Crusaders Stephen King ?? a Stefaniták A zarándokházakban működô szerzetesi közösségek a XII.sz. elejére megerôsödnek, megkezdôdik önállóvá, majd lovagrenddé alakulásuk(1,7). A XII.sz. közepén így alakulnak meg a “keresztes” lovagrendek: a Johannita (ma Máltai) Lovagrend, a Templomos Lovagrend, a Szent Sír Lovagrend, a Hebron-völgyi Szent Ábrahám Rend, általában “hospitalis et militaris” jelleggel. A szentistváni alapítású (stefanita), Szent Ágoston Reguláját követô zarándokházakban is megerôsödnek a szerzetesi közösségek. A jeruzsálemi (központi) szerzetesház XII.sz. elsô felében történt adományozásos megerôsítésérôl okmány is maradt fenn: 1135-ben Petronilla (magyar) zarándok-asszony egy házat vett és adományozott Jeruzsálemben a stefanitáknak, s az adományozás tanúja a jeruzsálemi johannita magister. (Egyebekben is megalapozottan vélelmezhetô a stefaniták és a johanniták szentföldi és hazai jó együttműködése.) 1150 és 1160 között – miközben Esztergom érseke Lukács – II. Géza királyunk, kit Szent László mellett a második lovagkirályként tart számon a keresztény világ, alapvetô fontosságú lépést tesz. A más közösségek (elôbb említett) renddé alakulásához hasonlóan s azokkal egyidôben a zarándokokat segítô, magyar alapítású közösségeket ez irányú “alapítással” a “Szent István Király Keresztesei” rendje, azaz keresztes-lovagok szintjére emeltette, amelynek anyaháza a Szent István Király által alapított jeruzsálemi ház. A jeruzsálemi anyaházhoz tartozott a Boldogasszony-templom és a Szent István Király-templom is. Az így megalakult rend szabályait Manfréd bíboros, pápai követ közreműködésével III. Sándor pápa ôszentsége fogadta el. (Ezen alapokmányról – pillanatnyilag – részletesebb ismeretünk nincs.) A rendelkezésünkre álló adatok alapján úgy látszik, hogy a rend lovagja volt II. Géza király is.(11) Jeruzsálem 1187-es végleges eleste után, még az évben III. Orbán pápa ôszentsége új bullát adott ki a rend elismerésére, s ettôl kezdve a Cruciferi Sancti Stephani Regis központja Esztergom illetve a közeli, szentkirályi ispotály. (Az utóbbi pápai bulla latin szövege és magyar fordítása a melléklet végéhez csatolva. A bulla maga az Esztergomi Érseki Levéltárban található.) A Jeruzsálemi Szent István Királyról nevezett ápoló és katonai (Keresztes) Lovagrend “hospitalis et militaris” rend, amelyik ápoló és segítô tevékenysége, ispotályok fenntartása mellett részt vett a kereszténység, Magyarország védelmében is(1,7). A csak a pápától függô egyházakat felsoroló Liber Censuum-ban 1192-ben Magyarországról a székesfehérvári ispotály, az esztergomi stefanita ispotály és a somogyvári francia apátság szerepel! Jeruzsálem újbóli (és immár hosszú idôre végleges) elestével a többi lovagrend anyaházához hasonlóan a jeruzsálemi magyar ispotály is elenyészett. Azonban a rend élt és működött tovább Kisázsiától Rómáig. Míg a johanniták központjukat Rhodos-ra, majd Máltára, s végül Rómába menekítették, addig a stefaniták anyaháza természetszerűleg az esztergomi központi ház volt. Az Esztergomi és Jeruzsálemi Szent István (Keresztes) Lovagrend virágzott, filiái szaporodtak. Sok más között ismert volt a budafelhévízi ház is (kb. a mai Margit-híd budai hídfôje táján), s máig megmaradt a bodrogközi Karcsán a rend ottani temploma. A Rendhez tartozott Torda is és a Cruciferirôl kapta a nevét Torda mellett a Keresztes mezô. A Rend feladata volt hosszú idôn át az aldunai flotta működtetése és a déli határ dunai felvigyázása stb. A Szent István Lovagrend – más lovagokkal együtt(5,7) – részt vett 1241-ben a Muhi csatában(7), nagy veszteségeket szenvedve. A tatárjárás súlyos veszteségeket okozott a magyarországi johannita és templomos tartományoknak is, de vélelmezhetôen egészen nagyokat a Stefanita Rendnek. (Van olyan történészi állásfoglalás(7), amely szerint a tatárjárás után a Stefanita Rend nem is létezik.) Okmányokkal is igazolhatóan a veszteségek ellenére működik tovább, a Szent István Lovagrend talpra állt a tatárjárás után. Azonban a török hódítással a Rend működése megszakadt(1). Az ország félezer éves szuverenitás-vesztettsége idején Szent István Király Keresztesei nem működtek. Annak igazolt jele maradt, hogy a török hódítás után, az 1700-as években egyházunk meg akarta újítani a stefaniták működését, de ennek gátja lett a Mária Terézia féle, ún. Szent István Rend kitün-tetés megalapítása a szabadgondolkodás különbözô áramlatainak elterjedése idején. A magyar lovagság A magyar keresztény lovagi életforma a kezdetektôl nemzeti példakép, kívánatos viselkedési forma, amelyet az Árpádok általában követnek(8), sokan magas fokon megélnek. A lovagi erények “általános, hôsi” részei megélése a család ôsi hagyománya. Ez jelenik meg már keresztény és magyar lovagi életté teljesülve Szent István Királynál és Szent Imre hercegnél. Különösen kiemelendô a keresztény világ nagy Lovagja, Szent László Király(6). Ô az Igazságért a formális jog ellenében is fellépett, magas fokon gyakorolta a lovagi erényeket, mindenkor eleget téve állapotbeli kötelességeinek(9). Ôt tekintette példaképének méltó követôje, II. Géza királyunk is. Szent László Király máig hazánk egyik patrónusa, ô az Athleta Patriae. Tiszteletében meghatározóan elöljártak az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos-rend tagjai(6). Ô a lovagi eszmény, akit különösen is tiszteltek mindenkor katonai és határôr nemzetségeink, így kiemelten is a Székelyföld népe. Tisztelete nem lankadt, inkább új lendületet kapott 1988-tól. Újra ô a magyar határôrség védôszentje. Az Árpádok idején és támogatásával egyetlen keresztény, a Vatikánhoz tartozó lovagrend alakult, nevezetesen II. Géza király alatt, és fia, III. Béla által megerôsítve az ismertetett “Esztergomi és Jeruzsálemi, Szent István Királyról nevezett Ápoló és Katonai Keresztes-Lovagrend“. Az Árpád-ház kihaltával trónra jutó különféle uralkodók alapítottak néhány rendet (társaságot). Ezek azonban nem felelnek meg az egyházi követelményeknek, világi társaságok(2,7). Összesen négyrôl tudunk: – Szent György Társaság(2,7): I. Károly Róbert király létesíti ezt a világi lovagrendet 1326.IV.24-én, Szent György napján. Alapszabályát az esztergomi káptalan foglalja írásba. Zárt, fôrendi társaság. Működésük alig ismert. Zsigmond király idején már nem léteznek. – Sárkányos Társaság(2,7): Zsigmond király létesíti ezt a világi lovagrendet 1408.XII.12-én. Nagyon zárt, fôrendi társaság, amelynek alapszabályait (módosításokkal) IV. Jenô pápa ôszentsége 1433.VII.24-én jóváhagyta. A Sárkányos Lovagrend működése a mohácsi vészig követhetô nyomon, majd végleg megszakad. (Utóbb a Habsburgok e néven kitüntetést osztogattak.) – Szent István Apostoli Vitéz Rendje(4), amellyel neve miatt kicsit részletesebben kell foglalkozni: 1764.V.5-én (ill. Pünkösd hava 6. napján) alapítja Mária Terézia királynô e világi Szent István Rendet. Az alapításkor és a statutumban nem emlékezik meg az eredeti Szent István (Keresztes) Lovagrendrôl, bár annak akkor ismert hagyományait felhasználja. Maga a Mária Terézia féle rend zárt, világi lovagrend, kitüntetés. Az alapokmány egyértelműen lovagrendrôl beszél, amelyik a katonai (militaris) vitézi erényhez kötôdik, ennek megfelelô a szervezeti felépítése, tisztségviselôi (Magister Magnus, aki a király; továbbá praelatus, cancellarius, secretarius, graphius, thesaurarius, heroldus, cancellista… – e.g. caput I., XII.(4)). Ugyanakkor már kezdetben is fellelhetôk azok a vonások, amelyek e lovagrendi tagságot királyi kitüntetéssé minôsítik, s ezzel egybevágó a tagok besorolása a nagykeresztes vitéz, commendator és kiskeresztes vitéz kategóriákba. Ez a rend a XX.sz. elejére már régóta és egyértelműen kitüntetéssé vált, amelyet legálisan utoljára 1918-ban adományoztak. 1940-ben és 1944-ben Horthy Miklós összesen 2 nagykeresztet és 1 középkeresztet adományozott. – Véleményünk szerint ez a rend nevében jelzi a szuverenitás-hiányos évszázadok alatt is a Szent Király nevét viselô keresztény, magyar lovagság fontosságát a nemzet számára. Ezért a Szent István Lovagrend (Cruciferi Sancti Stephani Regis) működése – az eredeti Esztergomi és Jeruzsálemi Szent István Keresztes Lovagrend újra-alapíthatóságának biztosítása – megkívánja, hogy a Szent István Lovagrend elnevezést illetve változatait más, még állami kitüntetés se viselje. Viszont a Szent István Rend állami kitüntetés felújítása kapcsán a Mária Terézia által kialakított jelvényformákat kitüntetésként a magyar állam által szabadon felhasználhatónak tekintjük azzal a megkötéssel, hogy az alkalmazott elnevezések és besorolások lovagrendi utalást (nagymester, lovagkereszt stb.) ne tartalmazzanak. Ez megfelel a kitüntetés világi jellegébôl adódó egyértelmű követelményeknek is. – Vitézi Rend(7,10): A katonai erények elismerésére és ápolására Horthy Miklós által 1920. szeptemberében alapított szervezet, amelyik a II. Világháború után külföldön folytatta tevékenységét, közben módosította alapokmányát is. 1992-tôl társadalmi szervezetként Magyarországon is újraindította tevékenységét. Jellegébôl adódóan eo tempore (!) ez az egyetlen (!) olyan lovagrend-szerű világi intézmény, amelyben érdemei elismeréseképpen stefanita is tag lehet a Cruciferihez tartozása megtartása mellett. – 1989.IX.24-én Szirákon Szent István Lovagrend néven minden egyházi és lovagi elôírást mellôzve egy szabálytalan szervezet alakult, amelynek bejegyzését 1991. decemberében Esztergom bíboros-érseke levélben közölt állásfoglalása szerint, a szabálytalanság miatt törölték, azaz a társadalmi szervezetet jogerôsen megszüntették. – A “létezése” idején tapasztaltak ugyanakkor megmutatták a valódi Szent István Lovagrend működésével kapcsolatos különleges magyar affinitást a Kárpát-medencében. – Az 1988-90-es nagy átalakulástól kezdôdôen több, magát (egyházi vagy világi) lovagrendnek nevezô alakulat is létrejött, amelyekkel azonban nem foglalkozunk. IV. fejezet A megújulás ideje A magyar keresztény lovagi eszmény illetve lovagság a szuverén, keresztény magyar állam születésétôl fontos eleme, s szervezeti alapjait a Szentföldön is Szent István Király vetette meg. E mű vált teljessé Szent László, a Lovagkirály személyes példájával és azzal, hogy a szentistváni alapítást II. Géza, a második lovagkirály Szent István (Keresztes) Lovagrenddé segítette Jeruzsálem, majd a fia, III. Béla király Esztergom központtal, s mely rendet III. Sándor pápa, a többi jeruzsálemi keresztény lovagrenddel azonos módon és idôszakban elfogadott, s az elfogadást III. Orbán pápa megújította. Ápoló és védelmezô munkájuk a pogány hódítással szembeni küzdelmekben szakadt meg a Szentföldön is, majd hazánkban is. A szuverenitás hiányában eltelt újabb félezer évben a Szent István Lovagrend neve ugyan feltűnik, hiszen hazánk neve is él, de az Árpádok meghatározta tartalom (“cruciferi”) nélkül, szigorúan véve üres formaságként. Ma, a megújulás idején, amikor félezer év után az ország, ha csonkán is, de szuverén, a jövô építésében eszmeileg, lelkileg és a napi segítô-védô gyakorlatban is elengedhetetlen, hogy a Szent István Lovagrend működése felújíttassék. Kézenfekvô, hogy a kezdeteknél megvolt harmonikus együttműködésben a többi szentföldi eredetű lovagrenddel. E lovagrend újjászületése már puszta létével is demonstrálja azt a hatalmas és megtartó erôt, ami az Árpádok egész alkotásában és a magyar kereszténységben van, ami bennünket megtartott, s melyhez ragaszkodva meg is maradunk. Szétszabdaltságunk elemzése mindezt még hangsúlyosabbá teszi. A megújuló lovagi tevékenység, a Szent István Lovagrend (Stefanita Rend) hagyományos feladatai mellett a hosszú megszakítottság miatt különös figyelemmel kell foglalkozzon saját történetével és annak misztikájával is. Az Esztergomi és Jeruzsálemi Szent István (Keresztes) Lovagrend működése megújítása a mintegy félezer éves megszakítottság miatt speciális feladat. A történelmi háttérbôl is fakadóan csak Esztergom érseke és az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye mérlegelhette, hogy hozzájárul-e a megújítás elôkészítéséhez, s dr. Paskai László bíboros úr pozitív döntése alapján a Szent István Lovagrend 1993. augusztus 20-val megkezdhette működését az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyében egyházi magántásulás formájában. Ezt követi a feltételek és a rend tényleges működésének a mérlegelése alapján a minél teljesebb evangéliumi életforma követésének helyreállítása és majd a folyamodás a korábbi pápai elismertség, Vatikánhoz tartozás helyreállításáért. V. fejezet A történelmi adatok forrásai (1) Györffy György: István király és műve; (300-315, 319, 382.o.), Gondolat, Budapest, 1977. (2) Magyarország történeti kronológiája I., A kezdetektôl 1526-ig; (81, 101, 113, 199, 242.o.), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. (3) István király emlékezete; szerk.: Király László, (73, 75-76, 101-110, 112-117, 119-137, 157, 158.o.), Európa, Budapest, 1987. (4) Seelmann Károly: Minden Európában, Ásiában, és Áfrikában volt, és mostan virágzó VITÉZ RENDJÉNEK ordóknak tüköre avagy rövid leírása; (143-179.o.), Hochmeister Márton, Kolozsváratt és Szebenben, 1793. (5) A magyar katona, vitézségünk ezer éve; szerk.: Pilch Jenô, (64.o.), Franklin Társulat, Budapest, 1933. (6) Athleta Patriae; szerk.: Mezey László, (19-46, 57-60.o.), Szent István Társulat, Budapest, 1980. (7) Vajay Szabolcs: A Johannita Rend lovagjai, 1854-1987; (különösen a Glossarium), magánkiadás, München, 1987. (8) Dümmerth Dezsô: Az Árpádok nyomában; Panoráma, Budapest, 1977. (9) László király emlékezete; szerk.: Katona Tamás, (23-24.o.), Magyar Helikon, Budapest, 1977. (10) A Vitézi Rend rendi Kódexe; a Vitézi Szék kiadása, München, 1985. (11) Marics József: A lovaggá avatott II. Géza király; a Szent István Lovagrend irattára, Budapest, 2001. VI. fejezet III. Orbán pápa ôszentsége 1187-es bullája Az eredeti latin szöveg: Urban püspök, szolgája az Isten szolgái , hogy szeretett fiát, Nicolau, a ház urának a Kórház Szent István a király, Honlap Strigonii, és testvérei, a jelenben és a jövőben, vallotta közösség életét. Örökre. Vallási helyek voltak, és kötelesek vagyunk megvédeni a önvédelmi az apostoli buzgósággal prospensiori bíró szabályozásra, híresebb volt mindenható Úr imádják és tisztelik BEHÍVÁSA és hűséges. Ah, a kedvéért mi szeretett fiai az Úr, mi szerencsére egyetérthet a csak követel, és ezt a házat, a te Istened, és hogy a szegények, amelyben a vadság feladatuk, védelme alatt áldott Péter és közülünk szerint példányát az elődje szépre, Sándor pápa, azt elfogadom, és az a megtiszteltetés a jelen írás. Először is, sőt, akinek szentelt annak megállapítására, hogy a ház maga megítéli az irodában, és a vendéglátás, hogy minden esetben a számukra kijelölt. És aki abban a sorrendben ezek a hatóság a Canon jámbor memória, Manfredi, miután prenestiensis A püspök ezután között (sic!) a Szent Cecilia bíboros presbiter, legátusok az Apostoli Szentszék, a jogállamiság Isten és az áldott Ágoston, tudvalevően ugyanazon a helyen az idő örökös iviolabiliter kell tartani. A lassulás volt megfigyelhető száma kánon. Hogy a vendégszeretet nem fenntartani súlyos károkat. Ráadásul bármilyen vagyon, amit az áruk ő birtokolja ugyanazt Ház praesetiarum igazságos és kanonikus, illetve a jövőben az engedély megadását a főpapok, ajándékba kapta a királyság egyik főnökök, vagy más csak azt jelenti, hogy képes legyen elérni azt, stabil marad és csorbítatlan az Ön és utódai. Természetesen, ha a király a magyarok, a megemlékezés a Geyza, Jeruzsálemben, hiszen az ő hiteles írások, hogy Isten és az emlékezést a templom tiszteletére Szent István a király tette az anyja, és a Boldogságos Mária, soha szűz saját jámborság és a konstrukciók a vezetők, és ő is adott alamizsnát a kórházban, a amelyek idegenek és mások kapnak támogatást transeuentes kedvéért a szeretet. És amikor az egyház, mint testvérek, akik építették az otthoni bőséges föld egy házat, és a gyár, hogy preparandas szükséges Strigonii lakásban. Ugyanaz a ház a szabadság megengedett egyikük sem adózik tartózkodó hospice. És amellett, hogy a mindennapi használat során, egy ház az erdő a többnapos út popre a saját, ami gyakran nevezik a Ples, akkor megadja neked öt szekér fa szállítására biztosított a képesség. Most a cselekmény fejedelmeit, és bizonyos más dolgokat illetően az Isten országát, a hű utánzata saját a jó cselekedetekben, ugyanabban a házban akkor elhomályosítsa a birtokok, falvak, mezők és erdők, és a szolgákat, és szolgálóleányokat, és volt egy nagy medence, és a másik része szerencsére kínálnak. Mivel a szabadság, a helyi püspök, és utalva a mi ruházott háza el ajándékokat a hívők megfizetése sarcot és a tizedet, mi kell (így) az immunrendszer. Ezért azt is átvette a feladata az adminisztráció, hogy hozzák az csak azokat a dolgokat, amit korábban mondtam, valamint a joghatóság a kolostor Szent István, az összes szabad és a Kórház a király “, amely bekerül egy hely, amely az úgynevezett Obon. És ezen kívül, a tizenkét hajók és öt a falvakból Béla kedves fiam Krisztusban, a jeles magyar király. És még a templom Szent István a szép: és, a hagyatéki, az egyház a Szentháromság a meleg források, a templom Szent Miklós a Veytic, Church of Saint Mary a thov, a templom Szent Mária, a Sokol, a templom, a Szent Margharetae a Charca. A hatóság a megyéspüspök az egyház és más egyházak, a tartozékaival, hogy ezek közül bármelyik, és az összes többi dolgot, amelyek egymástól a nagylelkűség Királyság által a Ház a nyújtott, anélkül megadására vonatkozó püspökök, vagy mások a hívők, jó okkal: birtokában vannak. Neked, és a ház a közösségi hatóság által az Apostoli megerősítik, és a mentelmi jog, illetve a királyok minden püspökök. Vagy más egyházi vagy világi … … … peerson otthonában … … … … az ésszerűen eddig megfigyelt … …………. …………………………… (a hiányosságot is!) ………… …………. a házban, vagy a engedelmességet alattvalói személyében a Világiak az egyházzal, és nincs ereje, hogy a férfiak, de számukra a kormány a testvérek, és azok, akik képzett elnököl a papság. Mi rendelet, ezért van, hogy senki számára lehetővé kell tenni azt mutatják, hogy az említett meggondolatlanul zavarja a ház, vagy elvenni a vagyonát, vagy megtartásáról, csökkentik őket, vagy zavarja őket semmi. Most tartozik mindegyiket meg kell őrizni teljes egészében, minden lehetséges módon való kormányzás és támogatást kaptak. Védelme a hatóság a Szentszék. De az ítélet az Apostoli Szentszék kapott szabadságot, csak egy arany minden évben, akkor fizet nekünk utódaink. Ha a személy, amely ezért a jövőben minden egyházi secularisque, hogy ez (így) oldalán a hajlam, és tudjuk, hogy meg kell próbálnia meggondolatlanul ellenzi, és második, valamint a harmadik, hacsak bűnösségét a szerelvény módosítja, a hatalom az ő hibája, és elismerik, hogy létezik Isten ítéletét. A gonoszság elkötelezett, és hagyd, hogy az utolsó ítélet disctricte erőszakkal büntetéssel sújtani. Minden a helyén maradjon, a saját jogrendszerük van-e a békét a mi Urunk Jézus Krisztus által. Olyan mértékben, hogy még itt is a gyümölcs a jó fellépés és jelenlét a Stern bíró a jutalma az örök béke. Amen. Amen. Ebből következik, a főnök meg van írva, a közepén minek mi olvasni, S.Petri S.PAULI Urbano PP. 3. Ezzel a felirattal: Hozzád, Uram, emeltem föl a lelkemet. Az alábbiakban a Bull: + I, Urban, püspök, a katolikus egyház (Az ilyen monogrammate) I. Henrik püspök Albano + I Prenestinus Paul Bishop Balra: + I, Peter de Bono, bíboros papja S.Susanne + I dolgozó pap bíboros S.Mariae egész címek Callixti + I Pandolfo bíboros pap az Egyház az apostolok 12 + I jobb pap Card. Saints John és Paul Pemachii cím + I, Afelardus nevezett Szent Marcellus, pap Card. Jobbról: + I Jacintus S.Mariae Cosmedia diakónus a kártyát. + I, Cosme és Damian, bíboros diakónus a Gratian. + I Bollandus S.Mariae Card diakónus a tornácon. Peter börtönben volt, Tullianus S.Nicolai + I (sic) , a diakónus Card. + I Ralph San Giorgio, hogy az arany diakónus Card. Mivel bíboros presbiter Verone és kancellár a német-római egyház keze által Albert. 8. Az első július. + A mclxxx.vii megtestesülése. Az Úr, pápaságom az Orbán pápa 3. 2 év. A bulla magyar fordítása: A Bulla 1. Szokásos üdvözlet Orbán Püspök Isten szolgáinak szolgája, szeretett fiainknak; Miklósnak Szent István Király Esztergomi Ispotályos Háza magiszterének és a testvéreknek, mind a jelenle-gieknek, mind a jövőbelieknek, akik regula szerint élnek. Mindörökre. 2. A leirat indokolása Úgy tartjuk, hogy az Isten tiszteletére rendelt szerzetesi helyeket apostoli védelem-mel kell oltalmazni és az Isteni igazságosság alapján annál jóindulatúbb törekvéssel támo-gatni, minél ünnepélyesebben tisztelik azokban a Mindenható Urat s minél jámborabban megbecsülik azt a hívek. 3. Határozat (III. Sándor pápa eredeti bullájára visszautalva, amely a jeruzsálemi házhoz rendelve ismerte el a Cruciferi Sancti Stephani Regist) Ezért kedves fiaim az Úrban, jogos kérelmeteket kegyesen jóváhagyjuk és Házato-kat, melyben Istenéi vagytok a szegények szolgálatára rendelve a mi elődünk boldog em-lékű Sándor pápa példája alapján Szent Péter és a Mi oltalmunkba fogadjuk és a jelen ira-tunkban e kiváltságban részesítjük. 4. A Rend megerôsítése (miután Jeruzsálem 1187-ben elesett és az ottani anyaház, ispotály és templom megsemmisült) Mindenek előtt elrendeljük, hogy a Ház mindig az ispotályos szolgálatnak legyen szentelve, amelyre bölcsen és előrelátóan van rendelve. És a kanonoki rendet, amelyet abban a házban kegyes emlékű Manfréd, egykori palestrinai püspök, a Szent Cecília pres-biter-bíborosa (sic) az Apostoli Szék legátusának tekintélye által Isten és boldog Ágoston regulája szerint megalapítottnak ismerünk el, ugyanott örök időkre sértetlenül kell megőríz-ni. A kanonokok számára vonatkozó korlátozást meg kell tartani, hogy a nehéz ispotályos szolgálat kárt ne szenvedjen. 5. Birtokviszonyok, adómentesség Azonkívül bármely birtok, bármely jószág, amelyeket ugyanezen Ház a jelenben jogosan és törvényesen birtokol, vagy a jövőben pápai jóváhagyással a királyok vagy her-cegek bőkezűségéből, a hívek adományából, vagy más jogos módon az Úr színe előtt el-nyerhet, általunk és utódaink által megerősítve és csorbítatlanul megmaradjon. Amikor az igen tisztelt emlékű Géza, egykor a magyarok királya Jeruzsálemben amint az Ő hiteles írásában áll , Isten tiszteletére a mindenkor Szűz Mária, az Ő anyja és Szent István király emlékére templomot épített, saját és hercegi alamizsnájából a kegyes-ségtől indítva még ispotályos házat is épített, amelyben a zarándokok és más jövevények Isten szeretetéért oltalmat kapnak. És amikor ennek a templomnak a testvérei számáraakik a Ti házatokat építették , a ház építésére és a szükséges létesítmények elkészítésére Esztergomban bőséges földet adott, ugyanakkor Ő a Háznak szabadságot engedélyezett, hogy egyetlen ott tartózkodó vendég adót ne fizessen. Azonfelül megengedjük, hogy magának e Háznak mindennapi szükségletére a köz-nyelven Pilisnek nevezett saját erdejéből egy-egy nap öt szekér tüzifát elvihessetek teljesen szabadon. Továbbá megengedjük, hogy mindazok a főrangúak és más az Ő (a Király) or-szágabeli Istenhívő személyek, akik az Ő jóságos bőkezűségét utánozva a Ti Házatok javára földbirtokot, majorságokat és falvakat, szántót, erdőt, szolgákat és szolgálókat (azaz ápoló-nôket, nôi szolgálattevôket ford.), halastavakat vagy egyéb adományokat irgalmas szere-tettől indíttatva felajánlottak Egyházmegyés Püspökeitek szabad hozzájárulásával abból, amit a hívek buzgósága a Ti Házatoknak juttatott, minden adózási és tizedszolgálatási köte-lezettségtől mentesek legyenek. (sic!) Mi tehát vállalt szolgálati kötelezettségünktől vezéreltetve mindazokat, amiket fel-soroltunk, mind a Szent István Királyról nevezett és minden felsőbbség joghatósága alól mentesített monostort és zarándokházat, mely az Abony nevű helységben fekszik, azon felül a tizenkét hajót és öt falut, amit a Mi Krisztusban szeretett fiunk, a dicső magyar Béla Király ajándékozott, nemkülönben a Szent István Király sírja templomához (széplaki?ford.) tartozó birtokot, a Budafelhévizi Szentháromság templom, a Vejtei Szent Miklós templom, a Tovti és a Szokoli Szűz Mária, valamint a Karcsai Szent Margit templom és bármely más megyéspüspöki tekintély alól kivont, a Ti házatok számára átengedett templo-mok, azok tartozékaival együtt, másrészt minden más a hívők által Nektek, vagy házatok-nak adományozott javadalmak és birtokok mentesülnek minden királyi vagy püspöki hatóságok illetékességétől és ezt Mi Apostoli tekintélyünkkel megerősítjük… … meghatá-rozott létszámú személy … figyelemmel kíséri… … (Az okirat hajtási kitöredezése itt húzó-dik néhány szót érintve. Ez a mondatrész vélhetôen a kanonokok létszámát rögzíti a koráb-biakkal összhangban, hogy túl sok eltartott személy ne korlátozza a rend ispotályos, segítô munkáját. A kitöredezés a tatárjárás idején keletkezhetett, utánna már a másolatok tanúsá-ga szerint a mai mértékben megvolt. ford.) 6. Jogi státusz Elrendeljük, hogy a Ti ezen Házatokban lakók, vagy a Nektek engedelmeskedni tartozó egyházi és világi személyek felett, világi személy semmiféle hatalmat nem gyako-rolhat, hanem csak az ôket kormányzó testvérek, akik klerikusok és az elöljáróságra alkal-masak. Elrendeljük továbbá, hogy birtokotokat háborítani, megrongálni, elvenni vagy bir-tokban tartani, vagy bármi módon lehetetleníteni senki ne merészelje, hanem maradjanak ezek a javak mindenestül és sértetlenül azoknak a birtokában és rendelkezése alatt, akiknek fenntartására, eljövendő használatára és javára átadták, adományozták. Tiszteletben tartva az Apostoli Szentszék tekintélyét ! Ennek az Apostoli Szentszéktől kapott kiváltságlevélnek jogszerű elismerése jeléül Nekünk és utódainknak minden egyes évre egy uncia aranyat tartoztok fizetni. 7. Átkok, büntetés És eszerint ha a jövőben a jelen rendelkezésünket ismerő egyházi és világi személy (sic) meggondolatlanul a benne foglaltak ellen próbál tenni, s ha a második és harmadik megintés után sem hajlandó a jogsértő bűnös eljárását jóvátenni, fosztassék meg minden hatalmától, tisztségétől és méltóságától és legyen tudatában annak, hogy az elkö-vetett bűnéért az isteni ítélőszék előtt kell számot adnia. Továbbá Urunknak és Istenünknek, a mi Megváltó Jézus Krisztusunk Testének és Vérének vételétől eltiltva az Utolsó Ítéleten különleges büntetésnek kell magát alávetnie. 8. Jókívánságok, a végső jutalom Mindazokkal azonban, akik ebben a Házban az Ő igazságát szolgálják, legyen a mi Urunk Jézus Krisztus békessége! Mindaddig, amíg ezen jó cselekedetetek gyümölcsét az Örök Bírótól megkapjátok és jutalmatokba az örök békességbe eljuttok. Ámen. Ámen. A rotában: Szent Péter, Szent Pál, III. Orbán Pápa, a Pápa jelmondata körben: Hozzád emelem az én lelkemet Uram. 9. Aláírások: Én Orbán, a Katolikus Egyház püspöke +Én Henrik, albanoi püspök +Én Pál, palestrinai püspök +Én Péter(de Bono) a Szt Zsuzsanna +Én Jácint, a S.Marie in Cosmodin Priest-biborosa Diakonos-bíborosa +Én Laborans, a trasteveri Szűz Mária +Én Gárcián, a Szent Kozma és Damján Priest-bíborosa Diakonos-bíborosa +Én Pandulfus, a 12 Apostol +Én Bollandus, S.Marie in Proticu Priest-bíborosa Diakonos-bíborosa +Én Melior, a Szt. János és Pál +Én Péter, a Szt. Miklós (in Carcere) Priest-bíborosa Diakonos-bíborosa +Én Adelárd, a Szt. Marcell +Én Radulf, a Szt. György Priest-bíborosa Diakonos-bíborosa 10. Keltezés Kelt Veronában Albert, a Szent Római Egyház presbiter-bíborosának és kancellárjának keze által. Június 24. az V. indikációban az Úr megtestesülésének 1187. évében. III. Orbán Pápa pontifikátusának II. évében. (Fordították: dr. Kerekes Károly ciszterci ny. apát, dr. Gárdonyi Máté plébános, teológia tanár, Munkácsy-Kovács László volt CSR várományos. Ellenôrizte: dr. Ferencz Csaba CSR, nagymester. Az Úr 2000. és Szent István Király koronázásának 1000. esztendejében, a Szent László király ünnepét követô napon.) 2.sz. függelék A Szent István Lovagrend postai címe Az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyében található, jelenleg: H-1014, BUDAPEST, I.ker. Úri utca 49. Hungary (Buda várában) Telefon: + 36-1-3552-776 3.sz. függelék A Szent István Lovagrendhez tartozás feltételeinek a hierarchizált rendje 1) A Cruciferi Sancti Stephani Regishez csak olyan személy tartozhat, aki katolikus, esetleg református vagy evangélikus, s nemcsak a Renden belül, de azon kívüli tevékenységében is szigorúan megfelel az Alapokmányban foglalt és a Cruciferi által támasztott feltételeknek, s az Alapokmánnyal összhangban, az Egyházi Fôhatóságunk céljait és érdekeit is szem elôtt tartva a Lovagrend érdekében tevékenykedik. Nem fogadja el szekták vagy más egyházak nézeteit, sôt az ez ügyekben az Alapokmányban és a Regula Majorban vagy a Regula Minorban foglalt sajátos kikötéseknek is eleget kell tennie. Nem vehet részt a Renden kívüli élete, tevékenysége során semmiben sem (magáncselekedetek, mozgalmak, politikai, kultúrális stb. aktivitás, …), aminek célja illetve tényleges eredménye vagy hatása akár az Egyház, akár Egyházi Fôhatóságunk, akár Rendünk céljaival, értékeivel, eszméivel ütköznek, ami nem szolgálja Isten nagyobb dicsôségét, ami tévelygést eredményez. (Ez nem jelenti a kutatás szabadságának korlátozását, de jelenti a tévelygéshez vezetô önkényes értelmezésektôl tartózkodás kötelmét.) Felmerülô kérdések, problémák vagy gondok esetén pedig haladéktalanul jeleznie kell azt mindenkinek a Renden, a saját Közösségén belül és ott keresni a megoldást, adott esetben az alázatos engedelmesség erényét gyakorolva. Nem sértheti meg senki sem a lovagi erények gyakorlása, sem az Intelmekhez igazodás kötelmét. 2) A jelöltséget kérelmezô férfi vagy nô a következô okmányokat kell, hogy csatolja az indokait, céljait is tartalmazó írásbeli kérelméhez: – a személyi adatait, életútját, szakmai és hitéleti tevékenységét tartalmazó önéletrajzát; – keresztény anyakönyvi okmányai (keresztlevél, esetleg házasságkötés stb.) másolatát, ha fellelhetô; – keresztény anyakönyvi okmányok hiánya (megsemmisült stb.) esetén e tárgykörben plébániája, gyülekezete papjának igazolását, esetleg más, azonos erejű igazolást; – olyan pap vagy lelkész címét, akitôl a Rend a jelentkezô életvitelét, egyházi státuszát illetôen érdemi, írásbeli véleményt kérhet; – az Alapokmány elôírásai szerinti javaslatot. 3) Saját belátása szerint a jelölt még csatolhat általa szükségesnek vélt anyagokat. 4) A Lovagrend NagyTanácsa, Nagymestere illetve a Rendi Nagykáptalan kérheti a jelölttôl további okmányok bemutatását illetve írásbeli vagy szóbeli nyilatkozat megtételét. 5) A rendi tagsághoz, lovaggá illetve mesterré avatáshoz, lovagparancsnoki, megbízotti, nagytanács-tagi vagy végsô soron nagymesteri kinevezéshez a Lovagrend az elôírások szerint az érintett személytôl a ceremóniális elôírásokkal is összhangban lévô, a lovaggá, mesterré avatástkérô illetve a lovagparancsnoki, megbízotti, (mesteri) nagytanács-tagi illetve nagymesteri megbizatást elfogadó nyilatkozatokat kéri, mint kötelezôen szükséges okmányokat. Ezen esetekben a részleteket illetôen a Ceremóniális Alapokmány a mérvadó. Azonban a Lovagrend külön okmányokat illetve nyilatkozatokat is kérhet felmerült problémák tisztázása céljából vagy egyéb okból. 4.sz. függelék A Szent István Lovagrend Nagy Tanácsának tagjai és feladatai Nagymester: A Lovagrend feje, legmagasabb rangú tagja, a Lovagrend legfelsôbb vezetôje, vezére. Jogállását, feladatait az Alapokmány meghatározza. Általában feladata a Lovagrend teljes tevékenységének a biztosítása és felügyelete, azaz kormányzása, a személyéhez rendelt legfelsôbb döntések meghozatala, valamint a NagyTanács és a Nagykáptalan elnöklése biztosított jogai és elôírt kötelességei szerint. Fôtitkár Mester: A Lovagrend operatív vezetôje. Jogállását az Alapokmány tartalmazza. Feladata a Lovagrend közvetlen irányítása, a többi mester munkájának az összahangolása és segítése, a Lovagrend működési feltételei meglétének folyamatos nyomonkövetése, s általánosságban – az Alapokmány szerint – a Nagymester helyettesítése. Összehívja a NagyTanács ülését. Kancellár: Intézi a Lovagrend Renden kívüli ügyeit, a különféle állami és egyéb szervekkel a kapcsolattartást; az ú.n. külkapcsolatokat. Intézi és felügyeli a Lovagrend belsô működési rendje kialakítását. Közvetlenül irányítja a bonyolultabb szervezési feladatok megoldását. Jogi Mester: Intézi a Lovagrend összes jogi ügyeit és felügyeli a Lovagrend működésének jogszerűségét. Ceremónia Mester: Folyamatosan felügyeli, s szükség szerint megújítja a ceremóniális elôírásokat. A ceremóniák fôfelügyelôje. Javaslatot tesz a Ceremóniális Alapokmányra és módosításaira a ceremóniák misztikus tisztaságát is szem elôtt tartva. Kincstárnok: A Lovagrend gazdasági vezetôje, felügyeli és irányítja a Lovagrend gazdasági és pénzügyi tevékenységét az Alapokmány elôírásaival és az érvényes gazdasági, pénzügyi törvényekkel, szabályokkal összhangban úgy, hogy az ne kerülhessen ellentmondásba a Lovagrend eszményeivel, etikai tisztaságával. Egyházügyi Követ: Intézi és felügyeli a Lovagrend egyházi kapcsolatait, beleértve a többi keresztény lovagrenddel a kapcsolatokat is. Ispotályos: Intézi és felügyeli a Lovagrend szeretetszolgálati és egyéb karitatív tevékenységét. Tájékoztatási Mester vagy Herold: A Lovagrend szóvivôje, akinek kötelessége a Lovagrend eszmei céljaival összhangban a szükséges tájékoztatást akkor is megadni, ha belsô utasítás azt akadályozná, viszont a tájékoztatás elmaradása a keresztény lovagi erkölcsi mérce szerint másokat félrevezetne, a kereszténységnek kárt okozna. Konfliktus esetén a Nagykáptalanhoz és a Fôvédnökhöz fordul védelemért. A Nagytanács Jegyzôje: A Lovagrend irattárának operatív felügyelôje, az archíválások elrendelôje, a nyílvántartások vezetôje, a NagyTanács üléseinek jegyzôkönyvezôje, az okmány- és könyvtár vezetôje. Kialakítja és felügyeli a nyílvántartások rendjét. A Lovagrend Papja vagy Prelátus: A (felekezet szerinti) lelki vezetô, akinek kötelessége a Lovagrend és egyes tagjai lelki, eszmei tisztaságát figyelemmel kísérni és a problémákat feltétlenül észrevételezni. Speciális funkció nélküli, Tanácsadó Mester: Feladatait a kinevezése tartalmazza, amelyet joga van a kinevezéssel együtt elfogadni is, de visszautasítani is. A feladata lehet csak tanácsadás is. 5.sz. függelék A Szent István Lovagrend zárt rendezvényeinek felsorolása Zárt rendezvények: A Nagykáptalan, a NagyTanács ülése, a beiktatások és avatások, eseti különleges összejövetelek, az osztályok ülései. Részvételi jogosultság: – A Nagykáptalanon: Az Alapokmány elôírásai szerint. – A NagyTanács ülésén: Az Alapokmány szerint, azaz a Fôvédnök, a Nagymester és a NagyTanács tagjai. Rajtuk kívül részt vehetnek még eseti meghívottak, nevezetesen: a Fôvédnök és a Nagymester által meghívottak, s az ettôl jogosult; a mesterek javasolhatnak meghívottat, akiknek a részvételérôl a NagyTanács egyszerű többséggel dönt; a NagyTanács 2/3-os többséggel többeket is meghívhat. A meghívottak csak megfigyelôk, kérésre hozzászólhatnak és nincs szavazati joguk. – Az osztályok ülésein: Az osztályok szabályzata szerint jogosultak. Másik osztály tagja kérheti a részvételt, s arról az osztály egyszerű többséggel dönt; az így résztvevô a napirenden lévô kérdésekhez hozzászólhat, de nem szavazhat. Az osztály többségi döntéssel megfigyelôi részvételre vendéget meghívhat. – Beiktatásokon és avatásokon: Csak a Lovagrendhez tartozó személy vehet részt, hacsak a Nagytanács nem dönt nyilvános, istentisztelettel egybekötött avatás-beiktatás mellett. Általában kívánatos, hogy a várományos a befogadó nyilatkozatot szűk, lovagi körben vegye át. A taggá fogadás lehetôleg az érintett osztály nyilvánossága elôtt történjen. A lovaggá illetve mesterré avatás a Lovagrend tagjainak minél szélesebb köre elôtt történjen. A lovagparancsnoki kinevezés lehetôleg a parancsnok alá rendelendôk elôtt és a szolgálati helyen történjen. A nagytanács-tagi beiktatás és esetleg egyben mesterré avatás illetve nagymesteri beiktatás a Lovagrend egészének a nyilvánossága elôtt történjen. A NagyTanács bármelyik esemény teljes nyilvánossága mellett is dönthet, de kényszerítô szükség esetén szűk körű, titkos beiktatás-avatás is elrendelhetô. Egyebekben a ceremóniális elôírások a mérvadók, amelyek egyes aktusokon a jelenlévôket elôírhatják másokat kizárva az aktusról. – Különleges összejöveteleken csak az arra meghívottak vehetnek részt, de az összejövetelt a NagyTanácsnak, sürgôsség vagy akadályoztatás esetén a Nagymesternek, a Fôtitkár Mesternek, a Kancellárnak, a Ceremónia Mesternek és a Lovagrend Papjainak elôre jóvá kell hagyni mind célját, mind a résztvevôk körét illetôen, s errôl a következô Nagykáptalant tájékoztatni kell. Szükséghelyzet, akadályoztatás esetén a felsoroltak közül valamely három mester, ha közülük legalább egy pap, megadhatja az összejöveteli engedélyt. – Különleges összejövetel lehet rendszeresen ismétlôdô is. 6.sz. függelék Szimbólumok, ceremóniák A) A Lovagrend JELE – az elôdeinkkel összhangban és az Árpádok rendkívüli kettôskereszt-tiszteletét is szem elôtt tartva – bemetszett végű, fehér vagy ezüstfehér KETTÔSKERESZT, a keresztény lovagi küldetés árpádkori szimbóluma, amelyik mind a Hét Csillagot, mind a Hét Gyertyatartót, mind az Oltári Szentséget, mind a Szent Háromságot, mind a Szent Szűzet szimbolizálja. B) A Lovagrend RENDI ÖLTÖZETE a kötelezô PALÁSTBÓL és ajánlott magyar ruhából, papok esetében papi öltözékükbôl áll. A palástok színe kívül sötét zöld, bélése meggypiros, kívül, elôl az említett fehér (ezüst) kettôskereszt díszíti. A palástok pontosabb leírását a Ceremóniális Alapokmány tartalmazza. A palást akkor rendi öltözék, ha rajta a Rend jele is látható! C) A JELVÉNYEK a lovagrendhez tartozást és annak fokozatát jelzik a rendi öltözéken túl illetve attól függetlenül: a) A várományos nem viselhet rendi öltözéket, csak egy kis, fehér kettôskeresztet illetve a Rend jele nélküli palástot. D) BEIKTATÁSI ALKALMAK: A várományossá és taggá fogadás egyszerű dokumentum átadásával jár. A lovaggá és mesterré avatás a fô szertartás a Lovagrendben, amelyik okmány átadással, a rendi öltözet felvételével, a lovagi kereszt átadásával és a szükséges ceremóniákkal jár. A lovagparancsnoki, tisztségviselôi és nagymesteri beiktatás megbízó levél átadásával, a fokozatjelzô kereszt átadásával és ceremóniával jár. A felsorolt ceremóniák részletes rendjét a Ceremóniális Alapokmány tartalmazza. E ) A RENDJELEK TULAJDONLÁSA: Mind a köpenyeinken (palástjainkon) viselt keresztek, mind a nyakban viselhetô lovagi (rendi) keresztek a Lovagrend tulajdonában maradnak. Használatból kikerülésük, fokozatbeli elôrelépés miatti csere, az érintett halála stb. esetén azokat a Rendnek vissza kell szolgáltatni. Újról illetve cserérôl a Rend gondoskodik. Így kell megelôzni, hogy a rendi jelvény illetéktelen kézbe kerüljön. F) ÖLTÖZKÖDÉSI EGYSZERŰSÉG: Szent Ágoston Regulájára, a Szent István Király Intelmeinek tartalmára, a benne foglalt és az Alapokmányban meghatározott követendô erényekre, valamint a Király által alapított zarándokházak és ispotályok népének, az elôdeinknek életvitelére tekintettel tilos a XX. század vége felé divatossá vált, vagy a jövôben megjelenô, méltatlan, hóbortos (test- stb.) ékszerek, tetoválás, festés stb. használata, viselése minden jelölt vagy lovag részére. E tiltás nem eseti, nemcsak rendi-egyházi alkalmakra vonatkozó, hanem életünk egészére érvényes. A hagyományos nôi ékszerek hölgyek számára, pecsétgyűrűk, jegygyűrűk stb. nem ilyenek, ezekre e tiltás nem érvényes, hacsak valamely ügyben a Nagykáptalan külön nem rendelkezik. Az öltözködésünk általában is a Regula szerintien ne legyen hivalkodó. 7.sz. függelék Kitüntetések 1) Köszönô levél, az alkalomhoz illeszkedô formában és tartalommal. Alapforma a Ceremóniális Alapokmány szerint. 2) A kitüntetések alapformája megegyezik a lovagi keresztével, de sohasem függ Szent Korona formájú elemen, s a fehér körmezô körfelirata: ” * * a szent István király “. Adományozható fokozatok: Emlékjelvény: Kis kereszt minden egyéb nélkül. Kiskereszt: Háromszögű hordozón függô kereszt. Tiszteletbeli tag: Nyújtott hordozón függô kereszt. Tiszteletbeli lovag: Nyakban hordható, nagyobb kereszt. A felsorolt kitüntetések részletes leírását és a kitüntetés rendjét a Ceremóniális Alapokmány tartalmazza. |
|||