Azt gondolom, hogy a szentírásban felsorolt nyolc boldogságon kívül még kell lennie pár igaz boldogságnak. Ilyen lehet az is, amikor az embernek nem kell színezni a dolgokat, mert azok csodásak úgy, ahogy vannak, csak be kell számolnia a történtekről. Én most pontosan ezt élem meg. A november 29-én megtartott lelkigyakorlatos napunkról, csak felsőfokon tudok írni. Lelkileg nagyon intenzív volt, melynek során Nagy Albert CSR lelkész testvérünk, Kovács Árpád CSR atya és jómagam egy-egy elmélkedést tartottunk. Mindegyik előadás után volt lehetőség volt arra is, hogy reflektáljunk kicsit az elhangzottakra. Ez a „kicsit” volt, hogy egy órán át is tartott. Volt a programban egy rövid csendes óra a templomban, rózsafüzér a hívekkel és a lelki napunk természetesen szentmisével zárult. Ha valamit ki kellene emelnem a magam részéről, az a „hogy vagy kör” lenne! Közel másfél órát beszélgettünk, nagyon őszintén arról, mik az örömeink és mik a nehézségeink. Nem dicsekvés és panaszkodás volt, hanem testvéri megosztás, őszinte meghallgatás. Talán még soha így nem beszélgettünk.
Az is nagy öröm volt, hogy milyen sokan – kilenc CSR testvér, és egy szimpatizáló jelölt – voltunk, aki csak tehette eljött. A visszajelzésekből az látszik, hogy mindenki tartalmasnak és közösségépítőnek élte meg az alkalmat. Jó volt együtt lenni. Istennek legyen mindenért hála!
Majoros Tibor CSR
állandó diakónus
Nagyváradi Székesegyház
