Lelkigyakorlat 2018. Érd

Sic Deus dilexit mundum…

„mert aki benne hisz, el ne vesszen…” (Jn3,14-21)

Ennek az evangéliumi idézetnek az alapgondolatával összhangban adta idei lelkigyakorlatunknak Török Csaba atya a „Keresztény hitről” címet. „Boldog vagy, mert hittél”. Erzsébet szavai arról tanúskodnak, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. Nem azt mondja, hogy a boldogság hitet eredményez, hanem éppen fordítva. A hit következménye a boldogság. Mária azért boldog, mert hitt. Ha nem hitt volna, nem lenne boldog. Mária hitte, hogy az Isten nem akarja őt becsapni, rászedni, tőrbe csalni. Össze kell kapcsolni hitünket a valósággal, mert „Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1,45).

A Lumen Fidei, azaz A Hit világossága kezdetű enciklika felett, melyet Őszentsége Benedek pápa kezdett el írni, majd őszentsége Ferenc pápa fejezett be, az emberiség valahogy az utóbbi évek történései miatt mintegy elsiklik. A fényt, a világosságot és életet adó Napot az ősi, kereszténység előtti hitrendszerekben is vallásos tiszteletben részesítették, amely a napkultuszban is megnyilvánult. ezek napkultúrájáról beszélhetünk. János evangéliumában azt olvassuk, hogy „A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be” (Jn1,5), ugyanis „a hit nem olyan világosság, amely eloszlat minden sötétséget, hanem lámpás, amely mutatja az utat lépéseinknek az éjszakában, és ez elegendő a haladáshoz” (Lumen Fidei). A hit áthatja és formálja az embert, és azt úgy kell bemutatnunk, mint egy Útmutatót az ember egész életében. A hitnek globálisnak kell lennie: „Ezért szenvedem ezt is, de nem szégyellem, mert tudom, kinek hittem, és biztos vagyok benne: elég hatalmas ahhoz, hogy rábízott kincsemet megőrizze addig a napig” (2Tim1,12).

Jézus Krisztus emberré lett és feláldozta magát. Jézus szeretete és odaadása a megtestesülésben, az engedelmes, önátadó életében vált láthatóvá, majd végül a halálában csúcsosodott ki. Ez az amely, ha hittel és alázattal rábízzuk magunkat, megszabadít minket a bűneinktől, megbocsát nekünk, átformál, és alkalmassá tesz minket az Istennel való örök közösségre. Jézus megjelenése a legnagyobb Amen az Atya felé: „Mert valahány ígérete van Istennek, azokra őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsőségére általunk.” (2Kor1,20). Amit Jézus mond, az Isten szava. „Én az Atyában vagyok és az Atya énbennem” (Jn14,9-11), a szeretet, az azonosulás, az együttérzés, az azonos gondolkodás és az azonos cselekvés útján valósul ez meg. Jézus ilyen értelemben van az Atyában. Mindenben engedelmeskedik az Atya akaratának. „Bizony, ha nem hisztek, nem maradtok meg” (Iz7,9).

A szabadulás és üdvösség feltétele az Úrba vetett hit, a mellette való kitartás. Izrael ne bízzék emberi segítségben, hanem csak a szövetség Istenének segítségében. Így marad csak életben. A hit hiánya azonban pusztuláshoz vezet. Ha nincs bennem szeretet és bizalom a szívemben, Istent nem tudom befogadni. „Bizalom és hit szükséges a mindennapi élethez, éppen úgy hit az alapja a lélek istenes életének.” (Szent Ágoston vallomásai).

„Az élő Isten megismerése út a szeretet felé, s amikor a mi akaratunk igent mond az Ő akaratára, ez az igen egyesíti az értelmet, az akaratot és az érzelmet a szeretet mindent átfogó aktusában” (Deus Caritas Est). Az első keresztény közösségek megvalósították ezt a szeretetet. A házastársi szeretet a szeretet teljességét valósítja meg (Atya, Fiú, Szentlélek). A Lovagrend is egy szeretet közösség. A szeretet mindig az igazsággal függ össze.

A fizikai szenvedés nem okoz megváltást, a kereszt és a szenvedés csak eszköz, az engedelmesség és a szeretet eredményezte a megváltásunkat. Tamás története, a sebhelyek a szeretet kézzel fogható bizonyítékai. „A szenvedés arra emlékeztet, hogy a hit közjónak tett szolgálata mindig a remény szolgálata, amely előre tekint, tudván, hogy társadalmunk csak Istentől, csak a Krisztusban érkező jövőben találhat megbízható és tartós alapot.” (Lumen Fidei)

Szent Ágoston szerint mindannyian olyanok legyünk, mint Mária, először a szívünkbe kell Istent befogadni, azután a testünkbe. „Boldog vagy, mert hittél” mondta Erzsébet Szűz Máriának, aki tulajdonképpen a boldogság mintája.

Amennyiben hitünk kitart, a bűn is javunkra válhat, ugyanis ahol túlárad a bűn, ott túlárad a kegyelem (vö. Róm5, 20), azonban Isten türelmét nem használhatjuk a bűn takarójaként.

Nincs más megmaradás, csak az Isten kegyelme és irgalma.

Mária, keresztények segítsége, segíts hinnünk, add nekünk a te hitedet.

Mondd meg és mutasd meg nekünk, mit jelent Fiad föltámadásában hinni!

unnamed

 



Comments are closed.