Jelöltképzés – Magyarok Nagyasszonya

Magyarok Nagyasszonya

Magyarok Nagyasszonya ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérésére engedélyezte a pápa, amikor hazánk megérhette fennállásának millenniumát (1896). Nagy megtiszteltetés érte a Magyar Szent Korona országainak katolikus híveit. Sajnálatos tény azonban, hogy az akkori liberális nemzetállamra jellemző módon, Nagyboldogasszony nevét meg sem említi a Millenniumról szóló 1896. évi VIII. törvénycikk. Ennek ideológiai alapja az állam és az egyház szétválasztása volt. A liberális törvényhozás elnyomta azokat a hangokat, melyek tudatosítani próbálták: Szent István király nem a magyar kereszténységet vagy a magyar egyházat ajánlotta a Szűzanya oltalmába, hanem magát a Szent Koronát, ami az egész országot és annak minden alattvalóját jelenti. Sajnos a képviselők többsége idejétmúltnak tartotta ezt az érvelést. Ezáltal azonban, tragikus módon, a Millennium ünneplése törvényileg kisajátította azt a liberális értelemben vett magyar nemzet számára és kizárta belőle nem csak Nagyboldogasszonyt és vele együtt nemzetünk keresztény gyökereit, hanem azt az esélyt is, hogy hazánk nemzetiségei, akik nem Árpád vezérrel lépték át a Kárpát-medence határait, magukénak tekintsék az 1896-os ünnepségsorozatot.

Ez természetesen mit sem csorbít azon a tényen, hogy 1896-ban XII. Leó pápa október 2. vasárnapjára engedélyezte a Magyar Szent Korona országainak területén a Magyarok Nagyasszonya – Patrona Hungariae – Magna Domina Hungarorum ünnepét. Nem véletlenül sorolom fel ezen ünnep latin megfelelőit, hiszen tudjuk, hogy a századfordulón hazánk nemzetiségei körében a nemzeti ébredés hatalmas léptekkel haladt előre – elsősorban a Monarchia halálára spekuláló centrifugális erők pénzelte propaganda miatt. A vegyes lakosságú egyházmegyék élén álló püspökök ezért tartották fontosnak hangsúlyozni, hogy ez az ünnep nem csak a magyaroké, hanem mindenkié, aki a Hunok földjén, Hungária területén él. Magyarok Nagyasszonyának ünnepe a magyarokkal együtt mindazon nemzeteké is, akik a Szent Korona oltalma alatt e honban otthonra találtak és e földet hazájaként szeretik.

  1. Szent Piusz pápa Magyarok Nagyasszonyának ünnepét október 8-ra tette át.

A II. Vatikáni Zsinat után, 1971-ben a liturgikus reform hazai rendelkezései értelmében az ünnepet a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re, a Boldogságos Szűz Mária Nevének napjára helyezte át. Ez a változtatás azonban nem vert gyökeret a hívekben, különösképpen azokban, kiknek temploma Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére szenteltetett. Ők továbbra is október 8-án vagy október 2. vasárnapján ünnepeltek. Ezért 1984-től kezdve az ünnep hazánkban mégiscsak visszakerült október 8.-ára.

Az „asszony”, s így a „nagyasszony” szó a magyar nyelv ősi rétegéből származik. Az alán „achszin” szó került át nyelvünkbe a 8. század táján, amikor szorosabb kapcsolatok lehettek a magyar törzsek és az alánok között. Az ő nyelvükben a jelentése „achszin” jelentése úrnő, fejedelemasszony. A Halotti Beszédben még így olvassuk: „vimagguc szen achsein mariat”. Később elhomályosult a „fejedelmi” jelentése, s ezért adhatták hozzá a fokozó „nagy”jelzőt. Illetve azért is történhetett ez, mert Szűz Mária esetében olyan személyről beszélünk, aki nem földi, hanem égi fejedelemasszony. Megilleti tehát, hogy őt földi fogalmainkkal „nagy fejedelemasszonyként” tiszteljük.

Őseink tehát fejedelemnőként tisztelték Máriát. Népünk és a Szűzanya kapcsolata minden bizonnyal a kezdetektől igen közeli lehetett: égi édesanyánkként tekintettek rá. István király pedig, mint fiúgyermekét vesztett édesapa, kétségek között gyötrődött népe jövőjét illetően. Mint minden gyermek, ő is édesanyjánál keresett vigasztalást, oltalmat és útbaigazítást. Ezért ajánlotta fel halála előtt országunk Szent Koronáját a Boldogságos Szűz Máriának.

E természetfeletti kapcsolat Nagyboldogasszony és hazánk népe között a Szent István halálát követő belharcok sem tudták elhomályosítani, és Szent László lovagkirály uralkodása alatt új virágzásnak indult.

A magyarok, illetve a Szent Korona népe tiszteli elsőként nemzeti Patrónájaként a Boldogságos Szűz Máriát. Elsők vagyunk, de nem egyetlenek!

Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti Patrónaként tisztelni Máriát és ezt az ünnepet 1916-tól ünnepli hivatalosan is a Bajor Katolikus Egyház.

Franciaországban XIII. Lajos király ajánlotta Máriának országát. A franciák erre a felajánlásra Nagyboldogasszony ünnepén emlékeznek.

Ausztriát 1647-ben III. Ferdinánd ajánlotta fel Máriának. Az osztrákok e felajánlást december 8-án ünneplik.

Lengyelország Királynőjévé 1656-ban János Kázmér király nyilvánította a Szűzanyát.

1754-ben a Mexikói Alkirályságot, 1821-ben Mexikót, 1910-ben pedig egész Latin-Amerikát a Szűzanya oltalma alá helyezték.

XIII. Leó pápa jóváhagyta, hogy a Szűzanyát Kalifornia, továbbá Dél-Ázsia Patrónájaként tiszteljék. Az angol katolikus püspökök 1893-ben ajánlották fel Angliát, mint Mária hozományát.

A Regnum Marianum barokk világában a Napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozik aki a Patrona Hungariae jellegzetes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú  korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara , kormánypálcaként kerül. A lábánál  feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá alakult. „Extra Hungariam non est vita!”

Pázmány Péter egyik prédikációjában mondja: „A mái napig  költő pénzünkön a Boldogasszony  képe kerül ama szokott betűjelekkel, Patrona Hungariae, Magyarország Nagyasszonyának valljuk a Szent Szüzet.”

A jelkép hazánkban különleges hangsúlyozást kap a törökellenes küzdelmek szakrális jelképévé válik. A Magyarok Nagyasszonya invokáció ekkor lett teljes szinten szükségszerűvé.

Buda visszafoglalásakor a vér fokára Szűz Máriás zászlót zászlót tűzött az elsősént felúszó  magyar Mária Mária-kongregacionista, Peterházy Dávid.

Lipót király 1693-ban a bécsi Szent István székesegyházban ünnepélyesen hálát adott az Úrnak, hogy a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárására megmentette az országának a török alóli felszabadulását. Egyúttal megfogadta, hogy az elpusztult templomokat újra felépíti.

Máriának a magyarság patrónájaként való tisztelete már Szent István felajánlásával elkezdődött, azonban ezt évszázadokon

Az ország pénze 1848-ig Mária képét viseli. Protestáns erdélyi fejedelmeink Bocskay, Bethlen, a két Rákóczi György egyaránt Máriásokat veretnek, mint a katolikus II. Rákóczi Ferenc. Amikor ő megindul hadaival „Istenért és a szabadságért”, Máriás zászló alatt vonult hadba, pedig kurucai többsége nem volt katolikus.

Magyarok Nagyasszonyának kultusza nemcsak jámborsági, hanem politikai szándékból, a kezdődő szabadkőművesség ellenében is kifejtette erejét: a Congregatio Beatae Mariae Virginis sub titolo Magnae Dominae Nationis Hungaricae (1734). E győri jámbor társulat tagjai főpapok, főurak és magas rangú katonatisztek voltak.

A Regnum Marianum ideológiai, irodalmi, társadalmi és politikai jellegzetességeit kiemelkedő módon fejtette ki Eszterházy Pál, Szekfű Gyula és Németh László is.
2018. IV. jelöltképzés – november 10.
Orcsik Károly

unnamed



Comments are closed.